szerda, szeptember 15, 2010

Ne várd a májust.m...

Készülök a télre, legalábbis ami a lekvárfőzést és a céltudatosan szervezett, mélyhűtőben való fagyasztásokat illeti. Felfedeztem a közelben egy általam eddig sosem látogatott zöldségesbódét, melyben jó fajta, finom őszibarackot, remek almát és szép szilvát lehet kapni, tehát egyáltalán lehet, mivel másutt gyakorlatilag csak a legkeményebb és legsavanyúbb alma van, barackból kizárólag csak a nektarin létezik, szilva pedig egyszerűen nincs, se csúnya, se szép, se drága, se... na, majdnem beszéltem hülyeséget, mert olcsó sehol sincs. Tehát befőzök, fagyasztok, mert igen, jön majd a tél és milyen jó lesz akkor egy kis nyáríz a hűtőből, meg a befőttes üvegből. Kicsit sokba van ez nekem mostanság, mert finoman szólva is likviditási gondokkal küzdök amúgy rendesen, dehát egy hónap múlva sem lesz több a pénzem, viszont akkor már gyümölcs se lesz, úgyhogy vagy most, vagy soha.
Tegnap pedig kizakatoltam Mendére Mária-napot köszönteni a keresztmamámhoz, aki mindennek nagyon örült, a virágnak, annak, hogy ott voltam, a diabetikus édességeknek, amiket vittem és a reszelt almának, amit ott a helyszínen produkáltam számára a frissen vett almareszelővel, hogy tudjon valami cukorbetegeknek is elfogadható nyers gyümölcsöt enni. Az étrendjükbe időnként beillesztett egy-egy őszibarack, banán vagy szilva nem igazán cukorbetegnek való, az almát pedig még hámozva is nehezen tudja fogyasztani. Segítség pedig? Hát az nincs és nem is nagyon számíthatunk rá, hogy a helyzet változik: a beteg egyre több, odakerültek jópáran a megszüntetett pszichiátriai osztályokról is, az ápolók ugyanannyian vannak, mint azelőtt és sajnos, ugyanolyanok is, mint azelőtt. De hátha majd az új almareszelő meglágyítja valamelyikük szívét és néha lereszelnek Keresztmamának egy almát. Hátha.

Utazásom közben megállapítottam, hogy megint kevesebb lett a zöld felület kicsiny hazánkban. Törökbálint mellett, a tó közelében hatalmas területen valami lakóépület-együttes épül, amihez persze azon a hatalmas területen ki kellett irtani minden fát, füvet és bokrot. Lassan összeépül itt minden: Budaörs már régen összeépült Budával, Törökbálint és Budaörs közt sincs szinte egy méter üres hely sem és ha így terjeszkedik, Törökbálint is eléri lassan Biatorbágy határát. Még néhány év és nem lesz egy tenyérnyi zöld sem Budapest negyven kilométeres körzetén belül. Az is tegnapi felfedezésem, hogy Rákoshegy nyugati szélén a rohamosan szaporodó lakópark-szerű házcsoportok mostanra elérték a kiserdő szélét, újabb sok négyzetméternyi zöldet törölve le a térképről. Szépen haladunk.




10 megjegyzés:

Samu írta...

Hú, pedig az szép nagy erdő volt Rákoshegy mellett! Azért még van belőle valami? Már régen jártam arra.

Bikfic írta...

Megvan, csak azelőtt (de még tavaly sem!) a házak nem értek odáig, mostanra pedig teljesen beépült az a rész.

Borka írta...

Minden elismerésem! Én, pedig nagyon szeretem a házi lekvárt, de még soha nem csináltam. A gyümölcsök minősége, az ára és az a sok munka ami a befőzéssel jár, nem tette vonzóvá számomra, inkább nélkülözöm.
Bezzeg az Anyukám! -, ha ő élne...

bikfic írta...

Borka, tudod, az a baj, hogy például a nyár elején eltett meggylekvárjaim már majdnem mind egy szálig elfogytak (én nem is tudom, hogyan, de valaki megette őket, khmm...), ezért kell most ennyire törnöm magam, hogy legalább valamilyen lekvárom legyen télire. :)

Andrea írta...

Én meg értetlenül állok az előtt, hogy az egyre fogyó lakosságnak miért kell egyre több lakás?

Ez a szóellenőrző micsoda egyre nehezebben olvasható, és egyre több betűből áll. Vagy csak az én szemem romlik? Már harmadszor dobott vissza.:-(

nzsuzsa írta...

Hát az üzleti lekvárok szinte ehetetlenek vagy megfizethetetlenek! Nálam is rögtön eltűnik a jó lekvár. Talán az oroszok jártak nálad is a spájzban.
Kösz a szép zenét.

Névtelen írta...

Abban a rákoshegyi lakóparkban nagyon el tudom képzelni az életet. Igazi gyógyvizet, a Paskál vizét vezetik a fürdőszobákba.
(Szomorú, hogy kevesebb kényelem jutott Keresztmamádnak.)
Ami a szilvát illeti, cukor nem kell a befőzéséhez, így a legolcsóbb téli csemege.( A.)

bikfic írta...

Paskál? hát nem tudom, az a víz hogyan jutna oda, mert közben van legalább két kerület, túl messze van ahhoz, hogy odavezethessék. Ez a Helikopter lakópark, amiről írtam.

Névtelen írta...

Eltévedtem, bocsánat. Valamiért a Cordia lakóparkra tippeltem.

bikfic írta...

Nem csoda, annyi már a lakópark, hogy lassan lakóparkból áll az egész ország. :)