Tehát nekifutunk újra Mitch Millernek és együttesének, új a doboz, régiek a dalok, nekem ugyan az előző doboz sokkal jobban tetszett, mármint külcsínre és használhatóságra, dehát ember tervez, a nagyhatalmú net pedig végez. Nem véletlenül nem szóltak a zenék, ugyanis egyszerűen megszűnt az a hely, ahol tároltam őket, hipp és hopp, se szó, se beszéd, ma már egy teljesen más és idegen profilú oldal jelentkezik, ha beírom, hogy boxstr.com.
Ezért aztán visszahoztam a jó öreg boxnetes dobozt, csúnyácska, nem lehet beindítani, hogy végigjátssza az összes dalt, csak egyenként lehet lejátszani, dehát ez van. Mindenesetre még majd felteszem a Neil Sedaka-számokat, mint utolsónak maradt harmadik helyezettet, de aztán egy darabig nem lesz itt mjuzik, legalábbis ilyen gyűjteményes megoldással nem, túl zűrös és macerás ez nekem.
Ezért aztán visszahoztam a jó öreg boxnetes dobozt, csúnyácska, nem lehet beindítani, hogy végigjátssza az összes dalt, csak egyenként lehet lejátszani, dehát ez van. Mindenesetre még majd felteszem a Neil Sedaka-számokat, mint utolsónak maradt harmadik helyezettet, de aztán egy darabig nem lesz itt mjuzik, legalábbis ilyen gyűjteményes megoldással nem, túl zűrös és macerás ez nekem.
3 megjegyzés:
Köszi, nem a "külcsín" számít, hanem a "belbecs". Ezen legalább tudom a hangerőt igazítani. A másikon nem tudtam.
Nem baj, nagyon jó ez a régi box is. Az a lényeg, ami szól belőle, nem az, hogy hogyan néz ki. Egyébként nekem nincs bajom a kinézetével sem. A Mitch Miller meg klassz.
Tévedtem, most látom, hogy lejátssza ez is sorban a dalokat.
Megjegyzés küldése