Elnézést kérek a rendszeres olvasók gyűjtőnév alatt felsorakozottaktól, de kénytelen voltam leszedni azt a modult az oldalsávból, mert ki tudja, miért, a szolgáltató valami változtatást eszközölt rajta, amely változtatás nagyon nem tetszett az IE-nek, beintett és bezárta az ablakot. Majd néha próbálkozom, hátha ez csak valami béta verzió volt és később tökéletesítik, akkor visszateszek mindenkit (ha ugyan ettől az eltávolítástól nem szűnik meg az egész modul háttere, de ezt majd meglátjuk).
Ha már itt vagyok, elmondom, hogy némi változtatásokat tervezek a blogot illetően. Megfordult a fejemben, hogy abbahagyom. De ezt a gondolatot - önző szempontot figyelembe véve - azonnal el is vetettem, mert teljes bizonyossággal tudom, hogy nagyon hiányozna. Viszont le kell ráznom magamról azt a nyomasztó terhet, hogy van énnekem egy másik blogom, melyet nagy lelkesedéssel beindítottam annak idején, szerettem is, de aztán hagytam elhalni, valamint attól az önszántamból magamra vett tehertől is szabadulni szeretnék, hogy itt a lelkemet borogassam a publikumra. Egyrészt a lelkem már annyira kiraktam a placcra az elmúlt több, mint négy év alatt és annyi mindent tud rólam, aki egy ideje olvas, hogy nemigen tudok újat nyújtani. Másrészt pedig mostanában nincs is nagy kedvem az énblog mélységeihez. Tehát arra gondoltam, összefésülöm a két blogot, eszerint hol Volt egyszer-típusú bejegyzést lehet majd olvasni, hol pedig Szerintem-félét, ez utóbbi viszont csak annyira fog rólam szólni, amennyire a világ dolgairól alkotott véleményem én vagyok. Már most sejtem, hogy a voltegyszerblog átültetésével jól kiszúrok magammal, mert az olyanfajta bejegyzésekhez nem elég csak leülni és pillanatnyi hangulatban szösszenni valamit, hanem tervezni kell, utánanézni kell, összeszerkeszteni kell, szóval, az nem könnyed bepötyögés, hanem meló. És ha most lusta vagyok a könnyed bepötyögéshez is, akkor a melós pósztok ... Na, de majd meglátom.
Aztán ha a nagy újításba netán belebukom, akkor jön vissza Bikfic és az ő lelke, oszt' jónapot. Én blogom, azt csinálok vele/benne, amit akarok, ugyi.
Ha már itt vagyok, elmondom, hogy némi változtatásokat tervezek a blogot illetően. Megfordult a fejemben, hogy abbahagyom. De ezt a gondolatot - önző szempontot figyelembe véve - azonnal el is vetettem, mert teljes bizonyossággal tudom, hogy nagyon hiányozna. Viszont le kell ráznom magamról azt a nyomasztó terhet, hogy van énnekem egy másik blogom, melyet nagy lelkesedéssel beindítottam annak idején, szerettem is, de aztán hagytam elhalni, valamint attól az önszántamból magamra vett tehertől is szabadulni szeretnék, hogy itt a lelkemet borogassam a publikumra. Egyrészt a lelkem már annyira kiraktam a placcra az elmúlt több, mint négy év alatt és annyi mindent tud rólam, aki egy ideje olvas, hogy nemigen tudok újat nyújtani. Másrészt pedig mostanában nincs is nagy kedvem az énblog mélységeihez. Tehát arra gondoltam, összefésülöm a két blogot, eszerint hol Volt egyszer-típusú bejegyzést lehet majd olvasni, hol pedig Szerintem-félét, ez utóbbi viszont csak annyira fog rólam szólni, amennyire a világ dolgairól alkotott véleményem én vagyok. Már most sejtem, hogy a voltegyszerblog átültetésével jól kiszúrok magammal, mert az olyanfajta bejegyzésekhez nem elég csak leülni és pillanatnyi hangulatban szösszenni valamit, hanem tervezni kell, utánanézni kell, összeszerkeszteni kell, szóval, az nem könnyed bepötyögés, hanem meló. És ha most lusta vagyok a könnyed bepötyögéshez is, akkor a melós pósztok ... Na, de majd meglátom.
Aztán ha a nagy újításba netán belebukom, akkor jön vissza Bikfic és az ő lelke, oszt' jónapot. Én blogom, azt csinálok vele/benne, amit akarok, ugyi.
12 megjegyzés:
Ugyi. Így van. Úgy írod, ahogy Neked jó. Csak teljesen el ne tűnjél, mert az nekünk nem volna jó.
Az a beírás, hogy "rendszeres olvasók" az eleve torz volt, már mindig akartam írni Neked ezzel kapcsolatban, mivel csak azok szerepeltek ott, akiknek szintén van blogjuk. Olvasó meg van több is, szerintem, olyanok is, akiknek nincs blogjuk. Nem igaz?
Csak olvaszgass, meg öntögess egybe mindenfélét, de azért maradjál légy szives.. Jó???
Milyen is az ember ?!(már legalábbis egyik-másik)Mert úgy érzi, felelősséggel tartozik a körülötte lévőknek, még blog-szinten is magyarázza, mit miért csinál abban, ami az övé:)))
De így van ez jól, Bikfickém, mi már csak ilyenek vagyunk. Nem kell már ahhoz lélek-kiöntés, hogy ismerjünk...
Azért maradj és írj, akár arról mi volt egyszer, akár Magadról, mi itt leszünk és olvasunk!
lelki-válság van én-blogok területén :)
Időnként kell a szünet az embernek, de aztán újult erővel csinálja tovább! Szívesen olvasnálak tovább is, mert jól írsz, hozzánk-rólunk. Sokszor érzek hasonlót, mint te. Egyébként meg nyugodtan borogasd ki a lelked: Nem mondhatom el senkinek....
Csak abba ne hagyd! Ha továbbcsinálod, úgy csinálod, ahogy akarod, a Te blogod :-).
gigi
hát én bírom a szerintemblogod, csak úgy mondom.
a másik, posztindító gondolathoz az a megjegyzésem, hogy valamelyik oldalsó dolog a foxban ronda egészképernyős popupreklámot dob föl, s nem jövök rá, melyik lehet.
Ennyi sok kedvesebbnél kedvesebb kommentért máris érdemes volt rinyálni kicsit. :))) köszönöm, persze hogy maradok, csak picit változtatok.
Andalgó, nem tudom, mi lehet a baj, nálam foxban minden rendben, de nem is változtattam semmit az oldalsávban azon kívül, hogy levettem a rendszeres olvasók dobozt.
hümm, most meg nem ugrott föl, pedig tegnap még igen.
hümm.
Milyen szép ez az új háttér!
Kösz, Samu, a mindig aktualizált téli-nyári-ünnepi helyett most átmentem szolidba. :)
Megjegyzés küldése