Ma egész nap amolyan szombat-érzésem van, talán azért, mert mára szabadságoltam magam az ükapák, ükanyák, szépapák rengetegéből, nekem is kell egy kis nyugalom. Főleg, miután tegnap nem működött a klíma a kutatóteremben. Ablakot ugyebár nem lehet nyitni, mivel nincs is, ellenben van tetőtéri üvegborítás, melyet szépen süt a nap, szóval, levegő egy szál se és ahogy telt az idő, egyre melegebb lett odabent.
Tehát ma házitündérkedés volt, mosás, teregetés, varrás (közben a modern Singer varrógép többszöri elátkozása, mert szégyent hoz a márkájára), valamint négy és fél kilónyi cukkini fagyasztásra való előkészítése - két hatalmas példányból telt ki ez az összsúly, mindkettő olyan volt, mint az ősember dorongja, amivel kupánlegyintette a mamutot.
Tehát ma házitündérkedés volt, mosás, teregetés, varrás (közben a modern Singer varrógép többszöri elátkozása, mert szégyent hoz a márkájára), valamint négy és fél kilónyi cukkini fagyasztásra való előkészítése - két hatalmas példányból telt ki ez az összsúly, mindkettő olyan volt, mint az ősember dorongja, amivel kupánlegyintette a mamutot.
2 megjegyzés:
Olvastam az édesapád élettörténetét.
Igazán meghatódtam.
Köszönöm, Iduska! :)
Megjegyzés küldése