Szerintem az élet

Mér' nem tudok magentáéknál egy élő emberrel beszélni, mér'??? Hiába lépdelek megfeszített figyelemmel a menüpontokon előrefele, odáig egyszer sem sikerül eljutnom, hogy ügyintéző jelentkezzen! Hiába hallgatom a negédes női hangot, egyszerűen NINCS olyan billentyűkombináció, ami elvezetne valakihez, aki nem géphang, akihez szólni lehet, aki felveszi az adatokat és közönyösen elismétli, hogy továbbítja a műszaki kollégákhoz és majd utánanéznek. Ha végre elérem az internetszolgáltatással kapcsolatos műszaki segítségnyújtás menüpontot, arról kiderül, hogy a levelező beállításától a proxy-szerver beállításáig mindenféle lehetőséget meg lehetne nyomni, de én nem akarok semmi ilyet megnyomni, én egy embert akarok a drót másik végére, egy embert, akinek végre elmondhatom, hogy ma délután már legalább tizedszer szakad meg az ádéeselem, mi több, tegnap délután is legalább ugyanennyiszer megszakadt, miközben a modem tökéletesen világít, minden lámpácskája ahogy kell, úgy viselkedik, aminek villognia kell, villog, aminek csak égnie kell, ég, eközben pedig át vagyok verve, mert csak úgy látszik, mintha lenne kapcsolat, de nincs, keziccsókolom, nincs! Hogy az a...!