Mivel megint viharos széllel voltunk megáldva tegnap este óta, ezért szokás szerint tegnap este óta nincs közvilágítás az utcánkban. Ma este is teljes volt a sötétség, én meg picinykét felkaptam a vizet amiatt, hogy ez senkit nem zavar, bejöttem és felhívtam eonékat, ahogy szoktam. Mert érdekes módon csak nekem tűnik ez föl, mindenki jön-megy, vaksin botorkál, de nem szól be. Hát én beszóltam. Mármint eonékhoz. Adatokat felveszi a kis hölgy, sablonszöveg lemegy, aztán a végén kérdem tőle, hogy már ne haragudjon, de szeretném érteni, hogy is van ez technikailag, a központjukban nem látható az, ha valahol a közvilágításban kimaradás van? Térkép, rajta villogó izék, valami? Azt mondja, nem, sajnos őnáluk semmi nem jelzi az ilyesmit, tehát ha a lakosság nem jelenti be, ők nem szereznek tudomást a kimaradásról.
Remek. Ahhoz képest, hogy már az én kicsi gyerek koromban éjjel-nappal látta a legkisebb vasútállomáson is az az egy szem ügyeletes, hogy hol jár éppen a vonat, volt ugyanis a falon egy térkép a vonalról, azon pedig mindig kigyulladt egy lámpa a megfelelő helyen, pedig hol volt még a komputerizált világ - szóval, ehhez képest ez azért óriási. Hogy a huszonegyedik században, amikor lassan már nem létezik olyan feladat, amit elektronikusan ne lehetne megoldani, egy egész Dunántúlt behálózó hatalmas áramszolgáltató csak akkor tudja meg, melyik város melyik részén nincs éppen közvilágítás, ha Julis néni vagy Pista bácsi értesíti őket erről telefonon, ez egyszerűen nevetséges. Az pedig, hogy rendszeresen én vagyok ez a Julis néni és Pista bácsi, na ez már a mikrokörnyezetemre jellemző. Nem is értem, miért vagyok meglepve.
Update 21:30 - és lőn világosság. Ma nem éltem hiába.
Remek. Ahhoz képest, hogy már az én kicsi gyerek koromban éjjel-nappal látta a legkisebb vasútállomáson is az az egy szem ügyeletes, hogy hol jár éppen a vonat, volt ugyanis a falon egy térkép a vonalról, azon pedig mindig kigyulladt egy lámpa a megfelelő helyen, pedig hol volt még a komputerizált világ - szóval, ehhez képest ez azért óriási. Hogy a huszonegyedik században, amikor lassan már nem létezik olyan feladat, amit elektronikusan ne lehetne megoldani, egy egész Dunántúlt behálózó hatalmas áramszolgáltató csak akkor tudja meg, melyik város melyik részén nincs éppen közvilágítás, ha Julis néni vagy Pista bácsi értesíti őket erről telefonon, ez egyszerűen nevetséges. Az pedig, hogy rendszeresen én vagyok ez a Julis néni és Pista bácsi, na ez már a mikrokörnyezetemre jellemző. Nem is értem, miért vagyok meglepve.
Update 21:30 - és lőn világosság. Ma nem éltem hiába.
9 megjegyzés:
:) amennyiben ideköltöznél a közelünkbe, időnként fölválthatnánk egymást :)
Aha, ott meg úgy látszik, Andalgó a Julis néni/Pista bácsi (nem véletlen tán, hogy pár éve még én is arrafelé laktam, hehe. :))
Nálunk a házban, ha kiég egy villanykörte a lépcsőházban, én szoktam levelet írni a takarítónak, hogy cserélje ki. A múltkor nem vettem észre rögtön, hogy a 2. emeleten sötét van, így az ott és a harmadikon lakók a sötétben botorkáltak 1-2 napig. Egyiknek sem jutott eszébe, hogy írjon egy levelet és ráragassza a kukára, ahogy én szoktam. (Vagy szóljon a szomszéd utcában lévő közös képviselőnek.) Miért? Én azután megírtam a levelet, rátettem a kukára, és másnap égett a lámpa. (Én az 1. emeleten lakom, tehát nem is járok a 2. emeleten. De már olyan "műkedvelő, önkéntes házmester" lettem.)
De ugyanez van akkor is, ha az utcán sötét egy lámpa, mert kiégett. Akkor is addig van sötét, amíg én nem telefonálok az ELMŰ-nek. Pedig mások is járnak arrafelé. De az emberek csak sopánkodnak, ha ilyesmi van, ahelyett, hogy telefonálnának. Úgyhogy nemcsak a Te környezetedre jellemző ez, hanem mindenütt ez van.
Én nem tudom, ez lustaság, közömbösség vagy mi? Lekvárság, az biztos. :(
Szerintem ez is, az is. Meg aztán könnyebb sopánkodni, mint valamit tenni az ügy érdekében. Tavaly a szomszéd utcában hosszabb ideig olyan sötét volt, mert két lámpa egymás mellett kiégett. Ráadásul épp a trolimegállónál. Ment az idő, és nem történt semmi. Én meg naponta mérgelődtem, amikor arra mentem. Végül fogtam magam és felhívtam a ELMŰ-t, és pár napon belül megjavították. De hogy ez például nem jutott eszébe egyetlen trolivezetőnek sem, amikor naponta többször arra mentek a trolival? Ők még hivatalból is szólhattak volna.
A másik véglet amikor gyönyörű napsütésben is ég a közvilágítás :(
És azt tudjátok, hogy az ELMÜ-nél simán, egy e-mailben is be lehet már ezeket jelenteni? Csak rá kell menni a honlapjukra. Megköszönik, visszaigazolják, megjavítják, boldogan élünk, amíg újra ki nem alszik a lámpa.
Na persze, az EON-nál is be lehet jelenteni online, szuper módon, legördülő listákból választhatsz, nagyon profi - legalábbis úgy néz ki, de amikor tavaly így bejelentettem, semmi nem történt, se visszajelzés, se megoldás. Csak a telefon ér valamit.
Fővárosunkban sem megy ez másként!
Itt, a Ciklámenben én vagyok az "ügyeletes beszóló".
Bár van, hogy fényes nappal is beszólok, hogy biza most meg égve maradt!
Megjegyzés küldése