kedd, február 10, 2009

Újabb téhómos csatát nyertem, helybéli szerelővel napi többszöri telefonos csevegés után megoldódott a probléma, vagyis ő megoldotta, portot cserélt a központban, és bár elárulta, hogy lenne még egy ötlete, az érpár-csere, de arra egyelőre nem lett szükség. Hogy mér' nem vagyok maradéktalanul boldog, azt ugye nem kell ecsetelnem. Mindenesetre pillanatnyilag hasítok a virtuális sztrádán, ez a tény némi fényt vetít a sötét téli horizontra.
Az előbb a SztárFM reggeli kitalálós műsorában az volt a kérdés, hogy eme három szó közül melyik a kakukktojás: Terta, Mambó, Melba. Egyszercsak betelefonál egy hölgy és azt mondja: "Ebből kettő tánclépés, a harmadik pedig egy fagylalt". Hallatszott az éterben, amint fennakad a műsorvezető szeme, szó bennszakad, erre ő sem számított. Én pedig elgondolkodtam, hogy hát igen, van már egy (két?) korosztály, akinek a Melba egy fagylaltot jelent, mert nem is hallott a Melba-kockáról. Melba-kocka! Ha olyan boltot találtunk, ahol nem csak darabra lehetett megvenni, hanem egész dobozzal (ma úgy mondanánk, kartonnal), akkor pénz nem számít alapon megvettük az egész dobozt, mert nagyon jól jött az rokoni ajándékképpen, ha ki akartunk tenni magunkért. A mambó pedig? No igen, tánc is van ilyen, dehát az igazi Mambó az egy régi, hagyományos, orsós magnó volt, dögnehéz jószág, de megbűvölten néztük, ahogy forognak az orsók, surrog a szalag és közben szól valahonnan a hasából a Blueberry Hill, meg a Jezabel. A Terta ugyancsak szalagos magnó volt, csak talán valamivel még a Mambónál is nagyobb és nehezebb. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján mindegyik maga volt a csoda, személyesen.



13 megjegyzés:

Névtelen írta...

A régi magnószalagokat kidobtam pár éve. A magnó (Grundig volt és szintén dögnehéz) még megvan. Nem tudom hol, tán a padláson, azt se tudom, miért őrzöm még mindig?! Talán Apám miatt, mert hát a szalagokon lévő számok gépelt katalógusa is megvan még, meg az emlék, ahogy a Marinára "táncolunk". Voltam vagy 5 éves :)
Ja, és a Melba kockát nagyon szeretik a gyerekeim. Sajnos csak a zöldebetűst kapni errefelé. Már nem 40 fillér.....

N Zsuzsa írta...

Ez az élet rendje!? Én is tapasztalom, néhány szó már egész mást jelent. Sok trivializálódik is , sajnos. Nekünk még a telefonra is 15 évet kellett várni!

Ági írta...

Hát igen, a telefonra én pl. 1981-től '97-ig vártam. Pedig (ifjúság, nem röhögni!) 81-ben a munkahelyemen a személyzetis ráírt a kérelmemre néhány igen pozitív ajánló mondatot, mert ez a támogatás esetleg jól jöhetett volna. Na, nekem az se segített, simán beleöregedtem, mire telefonunk lett. :)

Ági írta...

Rhumel, az ilyesmit nem dobja ki az ember. Nekem nincs ilyen családi felvételem, de személy szerint én nem is szeretném, mert nem bírnám elviselni, hogy halljam.

Névtelen írta...

Jaj, Rummel! Működik még az az orsós magnó?
Mert nekem meg van 1 szalagom, amin anyám mond nekem meséket. Amikor még nekem is volt működő,orsós, nem gondoltam rá, hogy le kéne menteni kazettára.
Bár nem tudom, lejátszhatók-e még a felvételek, hiszen már 50 éves is elmúlt a szalag.
Tán 1 éve kérdeztem egy hangtechnikust. 50 és 100ezer Ft közé tette a javítást, CD-re másolást.

Névtelen írta...

Andi, a magnó sajnos már rég nem működik... Van vagy 45 éves. A szalagok meg "elfáradtak". Kár, de szívesen odaadtam volna :(

Bikfic, értelek.
Azért sok mindent kibír az ember... Apám kazettára átvett annyi emléket, zenét, verset,stb. Egyszer rég szép névnapi ajándékom volt a felvételekből, összekötő szöveggel, az ő hangján. Már meg tudom hallgatni. (Azért csakis egymagamban.)De a levelei, amiket magnóra mondott, talán sosem kerülnek lejátszásra.

Névtelen írta...

A barátnőmék papájának volt egy Terta 811-es magnója. Szörnyű nehéz volt. Később nekem volt egy kétsávos Tesla (szalagos) magnóm. Hogy át tudjak venni tőlük számokat, egyszer hazacipeltem hozzánk a Tertát. Huhhh. Sosem felejtem el. Pedig nem kellett túl messze menni vele. Még megvan a Tesla(nosztalgiából), de nem működik rendesen. Nagyon lassan húzza a szalagot, így nem szól. A szalagok is megvannak, igaz, később a zömét átvettem kazettára.

Most látom, írtam egy "szakkifejezést": a kétsávos magnó. Emlékeztek rá? Volt négysávos is, de az 1000 Ft-tal drágább volt! Az nagy pénz volt 1969-ben.

Névtelen írta...

Utóirat: A Melba kocka nagyon finom!

Névtelen írta...

Én már csak hallottam ezektől, de a család nagybácsija megszállottan gyűjti is ezeket a régi jószágokat!

Névtelen írta...

Hűha, én már nagyon ausztrálosan gondolkozom, mert Melbáról nekem Nellie Melba jutott eszembe, a világhirű ausztrál származású operaénekesnő, akiről jónéhány dolgot neveztek el errefelé, lévén melb-i volt.
Egyébként a Melba szeletre nem emlékszem, pedig mint minden gyerek, édesszájú voltam én is.. Hogy maradhatott ki??:o)

Ági írta...

Kanga, amint hallom, ma már újra kapható Melba kocka, úgyhogy nincs veszve semmi, ha legközelebb jössz, rendezünk Melba-partit. :))

Unknown írta...

A BETELEFONÁLÓS VALAKI TÉVEDETT: a mambó valóban tánc, és a Melba csokikocka, de a terta a Telefongyár Részvénytársaságból keletkező mozaikszó. Te-RTa.
Az volt az érdekessége, hogy az orsó tengelyét megnyomva lehetett gyorsan előre a balt megnyomva visszafelé tekerni a szalagot.
Rég volt, tán igaz se volt.
MIklós voltam, bár MÁriát ír ki a gép, alighanem azért, mert az ő emailjai voltak megnyitva.

Ági írta...

Miklós, persze hogy tévedett a betelefonáló, merthogy kakukktojásnak a Melbát kellett volna megneveznie. Azt, hogy a mambó tánc, jól tudta, nyilván ez zavarta össze, no és az, hogy ő a melbát már csak fagylaltként ismeri. :) Hogy szerinte a Terta milyen tánc, azt már nem fogjuk megtudni. :)