Még mielőtt mindenki elszokna innen, sietve megjegyzem, hogy megvagyok ám, csak egyrészt folyamatosan, nap mint nap beszippant az egészségügy, leginkább az állami, ritkábban a magán (ami alatt kizárólag a fogorvos értendő), másrészt pedig rajtam van a tél eleji kedvetlenség. Ez utóbbi pedig így lesz, amíg hozzá nem szokom, hogy tragikusan rövidek a napok, mire pedig ehhez hozzászokom, nagyjából ugyanakkor rámtör a karácsonyi túlélés projekt, akkor meg már az lesz a bajom, úgyhogy sok jóra ne számítson senki.
Na szóval, némely kontrollvizsgálatok és szakorvosi rendelések eredményeképpen megint fizikoterápiára járok cirka kétnaponként, de már eleve úgy kezdtem hozzá, hogy úgyse fogom végigcsinálni, mert úgyis beköszöntenek a nyálkás, csúszós napok, amikor nincs az a csábító fizikó, amiért én kiteszem a lábam az utcára, hiába vagyok akkurátusan beosztva december valahányadikáig. Fizikós nővérekkel régi jó ismerősként köszöntöttük egymást, újdonság viszont, hogy szépen megkértek, vigyek majd be olyan kencét, melyet az ultrahangos készülékkel bedolgoznak a térdembe kezelés közben. Tisztára úgy éreztem magam, mint egy ovis, akinek be kell vinnie a tisztasági cuccot. Megjegyzem, még idén tavasszal is ingyé' passzírozták be ugyanazzal a készülékkel ugyanazt a - kincstári - kenőcsöt, most viszont jó kislányként bementem a patikába, megvettem ezernégyszázvalamennyiért a kívánt szert és hétfőn már viszem is magammal. Mert megérdemlem.
Más: részemről befejeztem a Barátok közt amúgy is szórványos megtekintését. Miután a főgonosz Miki két folytatáson keresztül fetrengett a háztetőn és úgyis tudtuk, hogy előbb-utóbb le fog esni, de még ez a krimiszerűnek szánt részlet is valami olyan dögunalmat árasztott és az egész forgatókönyv már régóta annyira kényszeredett és kínkeservvel kiizzadt motiválatlan cselekményekből áll, hogy döntöttem, nem nézem tovább. Úgyhogy sose tudom meg, leesett-e Miklós vagy sem, kiderül-e, hogy ő mérgezte Klaudiát, és a többi nyitva hagyott baromság is örök rejtély marad számomra, de annyi baj legyen. Ha nincs mit nézni a tévében, hát nincs mit nézni. Még jó, hogy nincs előfizetési díj a nagy semmiért. Viszont ott van a képernyőhöz kapcsolva a dévédélejátszó, majd mozizni fogok, azt, amit akarok.
Na szóval, némely kontrollvizsgálatok és szakorvosi rendelések eredményeképpen megint fizikoterápiára járok cirka kétnaponként, de már eleve úgy kezdtem hozzá, hogy úgyse fogom végigcsinálni, mert úgyis beköszöntenek a nyálkás, csúszós napok, amikor nincs az a csábító fizikó, amiért én kiteszem a lábam az utcára, hiába vagyok akkurátusan beosztva december valahányadikáig. Fizikós nővérekkel régi jó ismerősként köszöntöttük egymást, újdonság viszont, hogy szépen megkértek, vigyek majd be olyan kencét, melyet az ultrahangos készülékkel bedolgoznak a térdembe kezelés közben. Tisztára úgy éreztem magam, mint egy ovis, akinek be kell vinnie a tisztasági cuccot. Megjegyzem, még idén tavasszal is ingyé' passzírozták be ugyanazzal a készülékkel ugyanazt a - kincstári - kenőcsöt, most viszont jó kislányként bementem a patikába, megvettem ezernégyszázvalamennyiért a kívánt szert és hétfőn már viszem is magammal. Mert megérdemlem.
Más: részemről befejeztem a Barátok közt amúgy is szórványos megtekintését. Miután a főgonosz Miki két folytatáson keresztül fetrengett a háztetőn és úgyis tudtuk, hogy előbb-utóbb le fog esni, de még ez a krimiszerűnek szánt részlet is valami olyan dögunalmat árasztott és az egész forgatókönyv már régóta annyira kényszeredett és kínkeservvel kiizzadt motiválatlan cselekményekből áll, hogy döntöttem, nem nézem tovább. Úgyhogy sose tudom meg, leesett-e Miklós vagy sem, kiderül-e, hogy ő mérgezte Klaudiát, és a többi nyitva hagyott baromság is örök rejtély marad számomra, de annyi baj legyen. Ha nincs mit nézni a tévében, hát nincs mit nézni. Még jó, hogy nincs előfizetési díj a nagy semmiért. Viszont ott van a képernyőhöz kapcsolva a dévédélejátszó, majd mozizni fogok, azt, amit akarok.
7 megjegyzés:
Milyen jó nektek, hogy nincs elöfizetési dij : én most kaptam meg a 709 eurós évi "meghivót" !
Ráadásul a tévé mindig panaszkodik, hogy nem jönnek ki belöle!
Ez az előfizetési díj nélküliség mindössze három adásra vonatkozik, mert nekem nincs műholdas szerkentyűm, csak az úgynevezett földi sugárzásúakat tudom fogni, egy közszolgálatit és kettő kereskedelmi tévét. Nagyjából annyit is érnek, amennyire ingyenesek. :) (Olyannyira, hogy a háromból az egyiket, a tv2-t egyáltalán soha nem nézem, be sincs állítva rá az antennám.)
Nálunk is csak az ù.n. "chaînes publiques"-re szól, igaz, 5 van belölük. A többi, mint bárhol másutt, fizetö (még külön!)Tehát végül is, ingyenes nincs is...
Hát igen, így tényleg jó drága!
Leesett.
Bikfic, ahelyett a buta sorozat helyett nem írnál-e a 'volt egyszer'-be? Vagy valami levéltárban, könyvtári búvárlásban megtalált érdekességről? Hmm?:)
Kac, a Volt egyszer, azt hiszem, jobblétre szenderült, ami pedig a többit illeti, már nem búvárlok, legalábbis egyelőre. Majd egyszer talán összefoglalok belőle valamit.
Megjegyzés küldése