péntek, május 30, 2008

Ki tudja megmondani, hogy nevezzük a szépapa-szépanya szüleit? Mert ma felfedeztetett szépanyám, Boldizsár Örzse anyja és apja is - igaz, hogy ezt még újból alaposan, több oldalról ellenőriznem kell, de nagyon valószínű, hogy ők azok: Boldizsár András és Sebestyén Katalin, a beírás szerint Andreas Boldizsár et Catharina Sebestyén.
Egyébként nagyon úgy néz ki, hogy apai ágon tősgyökeres péterréveiek vagyunk. Az anyakönyvek szerint az 1700-as évek óta mindenki odavalósi, egyedül a dédapám kötötte második házasságát Óbecsén, miután megözvegyült (nyilván az új asszony becsei volt), de ez a mi vonalunkat nem érinti, mivel nagyapám az első házasságból született.
Nagymamám viszont zentai születésű volt, Adán még most is élnek a rokonságából, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az ő családja nem is katolikus volt, hanem valami kisebb felekezethez tartoztak (nem is emlékszem, melyikhez, elő kell keresnem Irén néném leveleit, így van ez, amikor az ember lánya nem figyeli jobban, mit mesélnek az öregek). Egyáltalán, ilyen esetben vajon hol anyakönyvezték a lakosokat? Gondolom, a plébánián nem, viszont állami anyakönyvezés még nem volt. Úgyhogy az még egy másik kaland lesz, ha elkezdem felgöngyölíteni a nagyanyai szálakat.

******
Egy-egy ilyen anyakönyv igazi kincsestár, kirajzolódik belőle az a kor, melyben a falusi pap mártogatván a tollat a kalamárisba, odacirkalmazta a maga stílusában a bejegyzendőket. Kiderül például, hogy Óbecsén 1848 márciusától alig egy-egy házasság köttetett havonta, aztán majd csak novemberben kezdenek szaporodni újra a bejegyzések. Kiderül az is, milyen neveket adtak a szülők a gyerekeiknek. A lányok közt rengeteg az Erzsébet, Rozália, Katalin, Terézia, Verona (amit csak latinul írtak Veronicá-nak, magyarul szigorúan Veronaként vagy Veronként fordul elő), sőt elég sok az Ágnes, de van egy-két Petronilla is. Meglepve tapasztaltam, hogy az 1700-as évek végén Óbecsén nagyon sok Viktor nevű lány élt - igen, Viktor, nem Viktória, először én is elírásnak hittem, de nem az, mert legalább húsz ilyen nevű leányt anyakönyveztek, sőt volt, akinek már az édesanyja is Viktor névre hallgatott, például itt van egy ilyen beírás: "Viktor, Tóth Gáspár és Diósi Viktor leánya". El is határoztam, hogy utánanézek, mióta honos nálunk a Viktória név és hogy a fiúnév Viktortól mikor válhatott el és hogyan? Vagy esetleg előbb volt a Viktor lánynévként és aztán avanzsált fiúnévvé, miközben a lányoknak elkezdték adni a latinból átvett 'victoria' nevet?
És hát persze megindító, ha a rubrikák mögé képzeljük az emberi sorsokat. Amikor bevésték a halotti anyakönyvbe, hogy "Szegfű Erzse, Vera lánya, 6 éves", meg azt, hogy "Szerda Ilona, Mári lánya, 5 hetes" - az első, a teljes név a meghalt kisgyereké, a következő rovatban pedig rendes körülmények közt a szülők neve következne, de ezeknek a piciknek csak anyjuk volt, a gyerek a vezetéknevét is tőle kapta. Mert nyilván megesett lány volt Szegfű Vera, meg Szerda Mári, ennek a körülménynek minden szenvedésével és hátrányával, ráadásul még a gyermeküket is elvesztették.
Hát, ilyenek mennek nálam mostanság. De hétvégén zárva a levéltár, pihennek a leolvasó gépek, visszatérünk a rideg jelenidőbe, ez van.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hú azt kíváncsian várom, hogy mit sikerül megtudnod a Viktor-Viktória névről :)És nagy lázba hoztál engem ezzel a levéltárral... alig várom, hogy vége legyen a fősulinak, azonnal belevetem magam egy családfa-kutatásba :)

Ági írta...

Egyelőre semmit se sikerült kiderítenem, még a végén kénytelen leszek könyvtárba menni érte! :)))
A családkutatási ötletedet pedig csakis helyeselni tudom.:)

Névtelen írta...

Nagyon izgalmas!! Melyik levéltár ez? A Viktória engem is izgat! Megosztod veünk, ha kiderül valami? A lányom Viktória. Írhatnál egy jó kis tanulmányt is ezekből!