péntek, január 25, 2008

Tudom, tudom, felettébb bosszantó tud lenni, amikor az ember nap mint nap rákattint egy blogra, de hiába, mert még mindig ugyanazt a bejegyzést látja. Ezért most már épp ideje idevakkantanom pár szót.
Tulajdonképpen nincs semmi különös újság, morzsolom a napokat, a szokottnál is átmenetibb állapotot érzek, tervezek, de igyekszem nem elbízni magam, mert aztán majd nagy lesz a pofáraesés. Ja, pofáraesés tényleg volt, de konkrétan, sötétben, papucsban, puklis aszfaltjárdán, itt-ott kicsit összetörtem magam (törni szerencsére nem, csak zúztam), dehát ez van, ebcsont beforr, mondaná apám, anyu meg azt, hogy ugye megmondtam, hogy ne menj ki papucsban.
Ingatlanossal megvolt az első nem-közös-nevező, dühöngtem egy sort és szerencse, hogy e dühszakaszban nem értem el telefonon, mert mire elértem, addigra már kultúremberként tudtam megnyilatkozni. Nem szeretem az ilyen - hogy is mondják ma? - feszkókat, viszont érdekeimet valahogy érvényesítenem kell, na.
Háztartásoztam, olvastam, néha filmeket néztem és amelyiken csak lehetett, jól kibőgtem magam, miközben arra gondoltam, hogy ez most már mindig így lesz? Mármint ha ezt most nem egyedül nézném, akkor se bírnám megállni bőgés nélkül? Mert akkor régen rossz, ha síró-picsogó mámi lettem és az is maradok. Kontrollálnom kell magam az ilyen pillanatokban, mert hogyan fogom elmondani majd a tüneteimet (persze csak végszükségben) egy pszichomókusnak, ugye?
Internetfüggőségem vészesen eltűnt a múlt ködében, ennek legfőbb bizonyítéka, hogy egyre több az olyan nap, amikor késő délután kapcsolom be először a gépet. Burnout szindróma. Viszont itt az újabb addikció, madzsong-függő lettem, annak is egy speciális változatára vagyok rákattanva, úgy hívják, zig-zag mahjongg, iszonyú sokat lehet mérgelődni, amikor az ember tudja, hogy kell még valahol lennie egy párnak, de nem látja, nem és nem, miközben vészesen számolja vissza az időt az a nyavalyás számláló, a megoldás pedig sehol, grrrr ...
Ami pedig a lényeg, még nem vagyok influenzás, igaz, nem is kaptam védőoltást, ennek folytán lehet, hogy megúszom?

8 megjegyzés:

Mandula írta...

Van egy tökjó mazsongprogim, többféle játék is van benne, ha akarod, valahogy odaadom neked. Ímélhez ugyan túl nagy, de talán lehet darabolni, meg kell kérdenem pár kockafejűt. :)

És nagyon jól néz ki. :)

Névtelen írta...

off
A múltkor emlegetett T-comos naptárt elkészítették Adrienne névvel is.
on

Örülök, hogy újra írsz :-). És tényleg ne menj ki papucsban, veszélyes.

andalgo írta...

boldog (márnem)névnapot, bikfic, kéretik ismételten vigyázni magára.
gyere inkább délbudára, bizonyos körök örülnének megjelentednek :)
és akkor az újbóli internetfüggőségedet sem kellene várni :)

Ági írta...

Köszönöm a kedvességeket, Mandulka, várom a progit, Gigi, nem megyek ki papucsban, Andalgó, február első-második hetében mindenképpen mennem kell Dél-Budára orvos orvosovics(néni)hez, majd egyeztetünk. :)

Névtelen írta...

Már csak egy röpke hónap és véget ér a téli bezártság.. Bird ki, légy szi. Azután meg jön a lakásvadászás, sok ügyintézés, szóval lesz lótás-futás. Gyűjtsd az energiádat!!

Névtelen írta...

Én is mahjongg-függő vagyok! Nem kicsit, nagyon.
Mert játszani NEM szoktam, csak mahjonggozni....és az nem ugyanaz!

Az érzelmes bőgés nem ciki, nem kell szégyenkezni miatta.
Én gyakran elpityogom magam, ha valami megérint. Magyarok a dobogón, himnusz....mindig!
Szerintem NE akarj ezen változtatni!

Ági írta...

Klarissz, ez rendben is lenne, ha mindig ilyen bőgős lettem volna, ezzel szemben soha nem voltam ilyen, sokszor egy év is eltelt, mire valamin elsírtam magam (pedig közben is lett volna okom rá). Szóval, ezért fura nekem és zavar is.

andalgo írta...

oké!!!