Szerintem az élet

Elég ciki, amikor az ember lánya teljesen véletlenszerűen beleolvas egy blogba, melyet csak ritkán látogat és nagy meglepetésére ott megtalálja a saját két blogját a linkek között. Ez főleg akkor ciki, ha az ember lánya éppen írói, meg mindenféle válságban nyavalyog, nyünyörög és nyenyereg. Ezért az ember lánya mostanában szünetel, haladékokat keres, a másik blogjába már kitette a szünetjelet és egyáltalán, azon töri a fejét, hogyan okozzon minél kevesebb csalódást azoknak, akik még mostanában is rákattintanak a blogjaira, pedig ott csak a nagy semmi fogadja őket.

Úgyhogy az ember lánya csendben megígéri, hogy hamarosan összeszedi magát, de legalábbis eldönti, akar-e ő még itt valamit vagy sem és hogy vállalja-e azt az ürességet, ami a blogírás beszüntetésével ráköszönt majd. Szóval, az ember lánya tulajdonképpen saját önző szempontjait fogja mérlegelni, aztán pedig tiszta vizet önt a pohárba. Addig pedig, kedves publikum, szünet.