Szerintem az élet

Miért háborít fel engem az itt tapasztalható pusztítás? Mert pusztítás ez, másképp nem tudom nevezni, ugyanis mostanra világossá vált, hogy nemcsak a temető előtti fákat irtották ki (már a törzsek egy részét is kiásták, tehát arra sincs esély, hogy jövőre kihajtsanak), hanem végig az egész utcában megkezdték a többi fa kivágását is. Egyébként az a település egyik fő utcája (legalább két fő utcánk van, igen), és egyben az egyik legszebb utca - volt. Mert ha végigmennek rajta a darus pusztítók, akkor egy nagy, széles, sivár betonút lesz a két oldalán díszkő burkolatú járdákkal, ami egyáltalán nem vigasztal majd bennünket. Facsemeték lesznek, persze, mert beültetik velük a két szélét, de azok aztán igazán nem érhetnek fel ezekkel a mostani hatalmas lombkoronájú japán akácokkal. Azt mondják, a képviselőtestület már régen megszavazta ezt a "programot", nincs mit tenni. De miért szavazták meg? Valaki ezt kitalálta, előterjesztette, megvitatták, de miért? Miféle ésszerű indokkal? Mert valami észérv mégis csak kellene, de nem hiszem, hogy bárki tudna ilyet mondani. A már kivágott és kiásott fatörzseken jól látszik, hogy teljesen egészségesek voltak, nem rothad a belsejük, nem jelentettek semmi veszélyt a környékre.

Szóval, nem is értem, miért háborít fel ez engem, ahányszor csak arra járok. Mit érdekel engem, hogy fák vannak ott vagy csupasz utca? Nem vagyok idevalósi, nem köt ide semmi, csak az elmúlt hat év, nem is akarok ittmaradni, sose éreztem magam idetartozónak. De ez akkor is botrány.

Ezt a képet tavaly nyáron készítettem, ez itt az utca eleje. Azok a fák, melyeknek árnyékában akkor álltam, ma már csak földre fektetett, megcsonkított és kiásott fatörzsek (a kép jobb szélén lévő is a múlté) és napokon belül el fog tűnni ott szemben és végig az összes többi is. Csak a kép marad.