A mai ufóvonaton nem működött a légkondi, így aztán bent jóval melegebb volt, mint kint (ablak persze nem nyitható), kalauz együttérzéssel magyarázott és szintén izzadt. Körülbelül olyan meleg volt bent, mint a kombínóban, amellyel ugyancsak volt szerencsém utazni, ott meg Bodrogi hangján megint megszólalt Süsü, felszólítva a gyerekeket, hogy adják át a helyet az időseknek. Annyira szeretnék látni pár kölyköt, hogy vajon mit szólnak ehhez - mert a gyermek őszinte, mint tudjuk - de ilyenkor egy sincs a közelben. Szerintem minimum fetrengenének a kacagástól, ülve.
csütörtök, július 26, 2007
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Hogy mit szólnak?! Marci csak nézett rám, hogy "Anyaaaa, ez meg mi volt?!", Miló még eddig se jutott el, helyette sírva fakadt. (Persze, gondolom, nem ők a célközönség, hanem a kicsit nagyobbacskák.)
Mindenesetre azóta kerüljük a kombinót, ha lehet.
Na, akkor itt van mindjárt egy élmény első kézből! :) nem is csodálom, hogy szegény Miló sírva fakadt, mert elég ijesztő hangerővel és hirtelen szólal meg a hang, senki se számít rá.
És nemcsak a kombínón szól, hanem a metrópótló Volvo-buszokon is :(
Én csak tegnap (szombaton) hallottam először ezt a Süsü-szöveget a villamoson. Még szerencse, hogy már előtte olvastam itt, Nálad, hogy ez van, különben nem biztos, hogy rájöttem volna,hogy ki az, aki beszél. Hát, elég szörnyű, ezt valaki nagyon kitalálta, de nem kellett volna.
Megjegyzés küldése