vasárnap, június 10, 2007

Két óra körül így rohant a víz az úttesten. Vagy félóráig ömlött az eső egy felettünk megállapodott fekete felhőből, miközben kicsit odébb tiszta kék volt az ég és a nap oldalról megvilágította a felhőket.
Most pedig már csak távolról dörög, a madarak énekelnek, a szemközti házból pedig folyamatosan hangzik a legkülönfélébb lakodalmas rock, bódigusztiék és hasonlók, de a legbosszantóbb, amikor elakad a cd és tulajék csak sokára érnek oda, hogy beigazítsák. Elég kellemetlen azt hallgatni két percen át, hogy "aranyeső a szép kis ... aranyeső a szép kis ... aranyeső a szép kis ... aranyeső a szép kis ... aranyeső a szép kis ..." - grrrrrrr!


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Valamelyik délelőtt arról panaszkodott egyik kolléganőm, sehogysemegy ki a füléből az Aranyeső, merthogy ezt hallgatta reggel mellette valaki a villamoson.
Fogalmam se volt, mi az az Aranyeső, nyilván ez.
Mondd, sokat vesztettem, hogy nem ismerem?

Ági írta...

Semmit se vesztettél, az biztos. De hogy tudjad, miről beszélnek, itt meghallgathatod:
http://www.youtube.com/watch?v=-8bUhSc5Fds