Tyria biztosan megbocsátja, ha egy gondolatát ide is beillesztem, mert ez nagyon fontos és annyira szemléletesen fogalmazta meg, hogy jobban már nem is lehetne:
"Mint sokan, mi is cipelünk kisebb-nagyobb batyucskát a hátunkon. De nem mindegy, hogy hogyan!! Egyikünkre sem jellemző, hogy a saját magáét tartaná a legnagyobbnak. Ennél fogva kilátunk mögüle. Vagyis tudunk a másikéval is törődni."
Hát ez az!
1 megjegyzés:
Pedig micsoda jó panasznapot tarthattunk volna! Én így is sírtam, potyogott a könnyem..., a sok nevetéstől! :)
Megjegyzés küldése