Valamit még hozzáfűznék az előzőhöz, hogy érthetőbb legyen, tulajdonképpen miért is kételkedtem már eleve ennek a szolgáltatásnak az életképességében. Ugyanis azóta kételkedem ennyire, mióta azt tapasztalom, hogy nálunk a számítógépes adatnyilvántartás, -feldolgozás nem az ésszerűség elvén működik és főleg nem szolgálja az ésszerűséget, no és nem használja ki a saját lehetőségeit.
Amikor öt évvel ezelőtt megvettem ezt a házat, az egyszerű paraszti eszemmel azt gondoltam, hogy mivel tudomásom szerint az állampolgárok minden adata be van táplálva valamilyen adatbázisba, - hiszen úgy kapunk személyi igazolványt, személyi számot, lakcímigazolványt, útlevelet, gyógykezelést - ezek a külön-külön fennálló adatbázisok valahol, valamilyen módon összekapcsolódnak. Így aztán, gondoltam én az egyszerű paraszti eszemmel, az is előbb-utóbb meg fog jelenni ebben az összekapcsolódott rendszerben, hogy 2001 augusztus elsejétől Iksz Ágnes magyar állampolgár, aki eddig a bikmakk kerület ilyenutca olyanszámú ingatlan villanyát, vizét, gázát, szemetjét és telefonját fizette, mostantól az Ipszilon város olyanutca emilyenszámú ingatlan villanyát, vizét, gázát, szemetjét és telefonját fogja fizetni és kész.
Meséljem el, ezzel szemben mi történt 2001 augusztus elsején, amikor is az előző tulajdonos átadta az adásvételi szerződésben előírt módon kiürített ingatlant? Ez történt: én leutaztam a fővárosból eme poros mezővárosba, beültem az előző tulajdonos mellé az ő kék színű rozoga Trabantjába és - némi szünetekkel tarkítva, ugyanis a kocsi egyszer bemondta az unalmast és útbaejtettünk egy szervizt - végigtrotyogtunk a falun a gázosokhoz, a vizesekhez, a villanyosokhoz és a szemetesekhez. Mind a négy közműszolgáltatónál jelen voltunk mindketten, a szolgáltatók tudomásul vették, hogy ezentúl nem tőle, hanem tőlem szedik a sarcot, ezért új szerződést kötöttek velem papíron, tollal-téntával, aláírásokkal és pecsétekkel, ezzel lettem én az új leszerződött fizető alany. A matávhoz csak azért nem kellett elzarándokolnunk, mert nekik elég volt, hogy felhívtuk őket és mindketten beszéltünk az ügyfélszolgálatos hölggyel.
Ennyit az én idealista elképzeléseimről az összekapcsolódott adatbázisokról.
Amikor öt évvel ezelőtt megvettem ezt a házat, az egyszerű paraszti eszemmel azt gondoltam, hogy mivel tudomásom szerint az állampolgárok minden adata be van táplálva valamilyen adatbázisba, - hiszen úgy kapunk személyi igazolványt, személyi számot, lakcímigazolványt, útlevelet, gyógykezelést - ezek a külön-külön fennálló adatbázisok valahol, valamilyen módon összekapcsolódnak. Így aztán, gondoltam én az egyszerű paraszti eszemmel, az is előbb-utóbb meg fog jelenni ebben az összekapcsolódott rendszerben, hogy 2001 augusztus elsejétől Iksz Ágnes magyar állampolgár, aki eddig a bikmakk kerület ilyenutca olyanszámú ingatlan villanyát, vizét, gázát, szemetjét és telefonját fizette, mostantól az Ipszilon város olyanutca emilyenszámú ingatlan villanyát, vizét, gázát, szemetjét és telefonját fogja fizetni és kész.
Meséljem el, ezzel szemben mi történt 2001 augusztus elsején, amikor is az előző tulajdonos átadta az adásvételi szerződésben előírt módon kiürített ingatlant? Ez történt: én leutaztam a fővárosból eme poros mezővárosba, beültem az előző tulajdonos mellé az ő kék színű rozoga Trabantjába és - némi szünetekkel tarkítva, ugyanis a kocsi egyszer bemondta az unalmast és útbaejtettünk egy szervizt - végigtrotyogtunk a falun a gázosokhoz, a vizesekhez, a villanyosokhoz és a szemetesekhez. Mind a négy közműszolgáltatónál jelen voltunk mindketten, a szolgáltatók tudomásul vették, hogy ezentúl nem tőle, hanem tőlem szedik a sarcot, ezért új szerződést kötöttek velem papíron, tollal-téntával, aláírásokkal és pecsétekkel, ezzel lettem én az új leszerződött fizető alany. A matávhoz csak azért nem kellett elzarándokolnunk, mert nekik elég volt, hogy felhívtuk őket és mindketten beszéltünk az ügyfélszolgálatos hölggyel.
Ennyit az én idealista elképzeléseimről az összekapcsolódott adatbázisokról.
4 megjegyzés:
Megvettük most ezt a házat, és előre félek a közművektől. Az kizárt, hogy egy napon el lehessen intézni mindent. Ráadásul a házat ugyan a csaj adta el, de a férje nevén vannak a közművek, így nem elég, ha az eladó van velünk, az elvált férjet is össze kell szedni valahol. Szóval szép baleset lesz.
Bár az ügyvédünk azt mondta, hogy manapság már az adásvételi szerződés elég, nem kell ott lennie az eladónak. De én ebben nem hiszek.
Hát ez tényleg bonyolítja a helyzetet, hogy az elvált férj is bejön a képbe. De ha minden közműszolgáltató ott van a lakóhelyeteken, akkor le lehet zavarni egy nap alatt (a résztvevő feleket úgyis egyszerre kell összetrombitálni). Sok sikert és kitartást, menni fog az, csak most látszik lehetetlennek. :)
kalandvágyó vagy, nesze neked kaland:)
Ez a dolog a szocializmusban közelebb állt a megvalósuláshoz. Akkor kitaláltak egy olyat, hogy Díjbeszedő Vállalat, hogy az összes közműdíjat neki kelljen befizetni, a dolgozó nép fiának csak azzal az egy céggel kell kapcsolatot tartania, egy számla van, egy helyen kell csak adatváltozást bejelenteni stb. Hogy ez mennyire működött a valóságban, azt talán te jobban tudod (akár még működhetett is). A rendszerváltozás után aztán a már nem annyira állami közművállalatok szépen sorban szakítottak a Díjbeszedővel (épp csak 1-2 maradt), mert ők maguk akarták beszedni a díjakat, és foglalkozni ügyfeleikkel. Az adatbázisokat meg miért osztanák meg? A gázműveket nem érdekli az elektromos művek adatbázisa és viszont. Nekik nem érdekük, csak nekünk lenne az.
Megjegyzés küldése