Talán eltűnök hirtelen
- mondta József Attila, de én nem. Nem jó, hogy egyre hidegebb van, "hegyes szél fúj", mondta ilyenkor apám és tényleg hegye van ennek a szélnek, sok kis szúrós hegye, de a kiteregetett ruhák eddig még minden délutánra megszáradtak. Palócos beszédű kedvenc meteorológusom tegnap azt jövendölte, hogy jön a felmelegedés, de valahol eltéríthették, mert még nem ért ide (mármint nem a meteorológusfiú, hanem a felmelegedés).
Hétvégi vendégtől kaptam három szép sütőtököt, azt a most divatos hosszú formájút (mert az én ifjú koromban a sütőtök még nagy és kerek volt, ez meg valami külhoni hibrid). Mivel ebben a minimálháztartásban sütőm nincs, mondom magamban, próbát kéne tenni a levessel. Sütőtökleves - nem volt sok bizodalmam hozzá, meg voltam róla győződve, hogy valami ízetlen vacak lesz, mert ugye mit lehet kihozni egy tökből, aztán tegnap mégis nekiálltam és az egyik tököt feláldoztam kísérletező kedvem oltárán. Mit mondjak, az eredmény várakozáson felüli, pedig végül nem is krémleves lett, csak olyan turmixolás nélküli, sőt minden recepttel ellenkezve a végén cérnametéltet is főztem bele, tehát nem is hasonlít a szokásoshoz. Viszont nagyon finom, második napja azt eszem és még holnapra is jut egy kevés belőle.
Aztán még csak annyit kérdeznék, úgy egyenest az eürendelkezések szmogos felhőjébe bele, hogy ugyan miért kell szakorvosi recept ahhoz, hogy valaki nyolcvanon túl vehessen kádba ki-befordítható ülőkét sztk-ra? Szerintem ebben a korban legfeljebb egy rendkívüli egészségi állapottal és fizikai jellemzőkkel megáldott ember bír a kádba ki-be közlekedni, ilyenből pedig minden ezerre ha egy-kettő jut, gondolom én. Miért nem írhatja fel ezt a receptet a háziorvos, aki ismeri a beteget, csak ránéz és máris tudja, hogy az illető néninek-bácsinak biztosan nem erőssége az akrobatika. És milyen szakorvoshoz forduljon, akinek ilyenre van szüksége? Reumatológushoz, ortopédushoz, sebészhez?
Lényeg a lényeg: megveszem teljes áron, tizenvalahányezerért azt a cuccot, na. Az egészségügy meg monnyon le!
- mondta József Attila, de én nem. Nem jó, hogy egyre hidegebb van, "hegyes szél fúj", mondta ilyenkor apám és tényleg hegye van ennek a szélnek, sok kis szúrós hegye, de a kiteregetett ruhák eddig még minden délutánra megszáradtak. Palócos beszédű kedvenc meteorológusom tegnap azt jövendölte, hogy jön a felmelegedés, de valahol eltéríthették, mert még nem ért ide (mármint nem a meteorológusfiú, hanem a felmelegedés).
Hétvégi vendégtől kaptam három szép sütőtököt, azt a most divatos hosszú formájút (mert az én ifjú koromban a sütőtök még nagy és kerek volt, ez meg valami külhoni hibrid). Mivel ebben a minimálháztartásban sütőm nincs, mondom magamban, próbát kéne tenni a levessel. Sütőtökleves - nem volt sok bizodalmam hozzá, meg voltam róla győződve, hogy valami ízetlen vacak lesz, mert ugye mit lehet kihozni egy tökből, aztán tegnap mégis nekiálltam és az egyik tököt feláldoztam kísérletező kedvem oltárán. Mit mondjak, az eredmény várakozáson felüli, pedig végül nem is krémleves lett, csak olyan turmixolás nélküli, sőt minden recepttel ellenkezve a végén cérnametéltet is főztem bele, tehát nem is hasonlít a szokásoshoz. Viszont nagyon finom, második napja azt eszem és még holnapra is jut egy kevés belőle.
Aztán még csak annyit kérdeznék, úgy egyenest az eürendelkezések szmogos felhőjébe bele, hogy ugyan miért kell szakorvosi recept ahhoz, hogy valaki nyolcvanon túl vehessen kádba ki-befordítható ülőkét sztk-ra? Szerintem ebben a korban legfeljebb egy rendkívüli egészségi állapottal és fizikai jellemzőkkel megáldott ember bír a kádba ki-be közlekedni, ilyenből pedig minden ezerre ha egy-kettő jut, gondolom én. Miért nem írhatja fel ezt a receptet a háziorvos, aki ismeri a beteget, csak ránéz és máris tudja, hogy az illető néninek-bácsinak biztosan nem erőssége az akrobatika. És milyen szakorvoshoz forduljon, akinek ilyenre van szüksége? Reumatológushoz, ortopédushoz, sebészhez?
Lényeg a lényeg: megveszem teljes áron, tizenvalahányezerért azt a cuccot, na. Az egészségügy meg monnyon le!
5 megjegyzés:
Én is ugyanezen dühöngök!
A sütőtöklevest én is nagyon szeretem! Csak később szoktam venni, mikor már megcsípte a fagy!
Akkor már veheted, mert az elmúlt három éjszaka biztosan megcsípte! :)
De bizony, hogy jön a meleg! (Sőt, már közben meg is érkezett.) Azért fájt tegnap olyan nagyon a fejem, mert a magasban már itt volt fölöttünk a meleg, csak mi itt lent még nem éreztük. Kivéve az én fejemet. Ő már csak ilyen. Mindig megérzi. (Sajnos.)
A sütőtök levest mi is szeretjük.
Nekem az is kérdés volt, hogy a myolvanhat éves nagyimnak az egyik városban elkészített hallókészüléket, miért nem hajlandók megcsinálni egy másik városban, mivel közben elköltözött. Ennyi idősen, betegen, 100 Km-t szállítgatni ezért, felháborító. Kicserélni sem engedték, még pénzért sem, mert szabály az, szabály.
Megjegyzés küldése