Csáktornyát említette valaki egy bejegyzésben, erről aztán eszembe jutott egy évekkel ezelőtti nyomozásom. Van nálunk a fényképes dobozban egy kép. Amikor először a kezembe került, csak azt tudtam, hogy jobb szélről a második, ott hátul, aki alig látszik a ráeső fényben, az apukám, a középen álló öltönyös-nyakkendős alak pedig az egyik legjobb barátja, Albin, aki a falujukban kántor volt és akitől Apu először tanult orgonálni. Ennyit sikerült leolvasnom a képről, semmi többet - hol készült, mi az az épület mögöttük, kik ezek a fiúk-lányok, hogy kerültek oda, ezt akkor, 1996-97 táján már nem volt kitől megkérdeznem.
Aztán eltelt pár év, jött az internet és nekem eszembe jutott a kép, a rejtélyes kép. Nosza, próbáljunk keresgélni, gondoltam, és minden számításba jöhető várost, ahol Apu csak megfordult, megpróbáltam felkutatni. Zombor, Újvidék, Szabadka, egy se hozott eredményt, sehol nem találtam hasonló épületet, meg a fiatalokból álló csapatot se sikerült összehoznom egyik helyszínnel sem. A képet lemásoltam és elküldtem Irén nénémnek, apám egyetlen még élő testvérének, majd a legközelebbi telefonbeszélgetésünk alkalmával rákérdeztem: szerinte hol készült az a kép? Nagynéném pedig, aki már akkor is jócskán túl volt a nyolcvanon, egyből rávágta: "Csáktornyán! Ott voltak valami nyári tanító-tanfolyamon, ott van az Albin is középen!"
Ennyivel már előbbre voltam, de még mindig nem tudtam, milyen épület előtt állnak. Csáktornya honlapját hiába böngésztem: van ott ugyan egy vár, de nem is hasonlít erre. Viszont találtam a városháza oldalán egy emailcímet és hirtelen ötlettől vezérelve küldtem oda egy levelet (töprengtem, hogyan írjam, szerbül, horvátul nem tudok annyira, hogy levelet fogalmazzak, így hát írtam angolul), mellékeltem a képet, hogy ugyan mondják már meg, mi ez az épület.
Másnap megjött a válasz egy városházi munkatárstól, Darko Belovicstól: ez a Festetics-kastély Pribislavecen (Zalaújvár), ami akkor, a harmincas években még külön település volt, de ma már Csáktornya része, és hogy ő nem történész, ezért nem tud róla többet, csak annyit, hogy a kastély legutolsó tulajdonosa Festetics Tasziló volt. De ha érdekel és megírom a címem, elküldi a legfrissebb Csáktornya-térképet, amelyen rajta van az épület mai fotója is. És elküldte a turistatérképet, amelynek hátoldalán több más csáktornyai nevezetesség fényképe között valóban ott van a zalaújvári kastély helyreállított épülete, kétség nem férhet hozzá, ugyanaz, mint a mi fényképünkön.
Ennyivel már előbbre voltam, de még mindig nem tudtam, milyen épület előtt állnak. Csáktornya honlapját hiába böngésztem: van ott ugyan egy vár, de nem is hasonlít erre. Viszont találtam a városháza oldalán egy emailcímet és hirtelen ötlettől vezérelve küldtem oda egy levelet (töprengtem, hogyan írjam, szerbül, horvátul nem tudok annyira, hogy levelet fogalmazzak, így hát írtam angolul), mellékeltem a képet, hogy ugyan mondják már meg, mi ez az épület.
Másnap megjött a válasz egy városházi munkatárstól, Darko Belovicstól: ez a Festetics-kastély Pribislavecen (Zalaújvár), ami akkor, a harmincas években még külön település volt, de ma már Csáktornya része, és hogy ő nem történész, ezért nem tud róla többet, csak annyit, hogy a kastély legutolsó tulajdonosa Festetics Tasziló volt. De ha érdekel és megírom a címem, elküldi a legfrissebb Csáktornya-térképet, amelyen rajta van az épület mai fotója is. És elküldte a turistatérképet, amelynek hátoldalán több más csáktornyai nevezetesség fényképe között valóban ott van a zalaújvári kastély helyreállított épülete, kétség nem férhet hozzá, ugyanaz, mint a mi fényképünkön.
2 megjegyzés:
Ez olyan jó kis történet :)
Dejó :)
Megjegyzés küldése