péntek, október 27, 2006

Csak hogy ne tűnjek el innen teljesen. Meg hogy itt is megköszönjem a rengeteg biztatást, kommentet, levelet, sms-t, amit küldtetek. Csak ezért jöttem egy percre. Köszönöm mindenkinek.
Egyébként pedig még ketten vagyunk. Legalábbis ma déli egykor, amikor kiléptem a fehérvári kórházból, még ketten voltunk. Hogy meddig, azt nem tudom. Mint ahogy azt sem, hogy akkor mi lesz, ha már csak magam leszek. Szakítópróba. A hit és az önuralom szakítópróbája.
Majd jelentkezem. Lappától lopva a szót: csókrátok.

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha gondolod, mi holnap megyünk le Balcsira autóval, és le tudunk vinni Fehérvárra, ha gondolod! Délelőtt valamikor.

Névtelen írta...

Morgómedve vagyok. Szia! Tudod az élet nem áll meg, bár olyan világot élünk mikor már itt is ember embernek farkasa de hidd el nem maradsz egyedül. Látod már holnap lefurikáznak Téged, mi meg itt jó sokan lelki támaszod vagyunk, meg mindenféle más is. Sok sok erőt, és kitartást kívánok. Aztán meg kijövetelt az alagútból, amiben majd segíthetünk már mi is.:)
Szeretettel, Morgó. :)

Borka írta...

Drága Bikfic! Jó, hogy jelentkeztél, bár a hír, amit hoztál, nem túl biztató. Ha jelent valamit, mi itt vagyunk, nap mint nap. Izgulunk értetek és bizakodunk. Vigyázz magadra, ne add fel!
Tapasztalatból mondom, sajnos.

Névtelen írta...

Kedves Bikfic! Kitartást, erőt, hitet kívánok Neked!

Névtelen írta...

Még ha messzebbről is bárki más, de sokat gondolok rád és sok erőt kivánok.

Névtelen írta...

Kedves Bikfic!

Gondolatban én is veled vagyok, ésfogom mindkettőtök kezét!

Névtelen írta...

Kedves Bikfic! :)
Hetek óta próbálok írni neked, de nem sikerült. Valami engedélyfélét vagy mit kér a gépem az oldaladon, ez régebben nem volt. De most valahogy legyőztem az utonállót. :) Tyche is besegített. Olvasgatom, hogy édesanyád beteg. Nagyon átérzem a helyzetedet, mert tavasszal én is összeroskadva láttam anyukámat. Nagyon megrendített, pedig az életemben alig voltunk mi együtt. De ragaszkodni ahhoz, aki a világra hozott, mindig fontos volt. Látni őt teljes erőnlétben, aztán hirtelen kontrolálatlan cselekedettel, hát az bizony szívbemarkoló. Ilyenkor az ember nem tud mást tenni, csak meghajtja fajét a tőle független akarat előtt. Sok-sok erőt kívánok neked és időt még együtt lenni, minél tovább, minél többet, minél több örömben.
kacat

Névtelen írta...

dthjst

Ági írta...

Köszönöm szépen a szép szavakat mindenkinek!

Ági írta...

JjL, írtam mailt!