Úgy látom, a megszavazott eü-rendelkezések között egyetlen egy van (már ez is nagy szó!), aminek van valami értelme, mégpedig az, hogy aki beutaló nélkül akar igénybevenni szakrendelést, annak 600 forintot kell fizetnie. Ha belegondolok, ez annyira szép, hogy tán nem is lesz igaz, mert mire eljő a január és alkalmazni kellene, rájönnek majd, hogy mellélőttek, amikor bizonyos szempontból kényelmesebbé tették a betegek életét, pedig ez eszük ágában sem volt.
De ha mégis? Ha valami véletlen folytán átsiklik minden illetékes eme kedvező változás felett és valóban 600 forinttal kikerülhető lesz a beutaló? Álmodozzunk! Akkor például a reumatológiára való eljutás - ami önmagában véve is kb. 3 hét várakozást jelent, nagyjából ennyi időre szoktak időpontot adni - kimerül majd egy telefonban és abban, hogy az előjegyzett időpontban odamegy a beteg a rendelésre. Nem kell mindezeket megelőzően előjegyzést kérni a háziorvoshoz, majd pedig az előjegyzett időpontban elvándorolni hozzá mindössze azért, hogy beutalót adjon a reumatológiára.
Vagy ha például valamely beteg lábú, statikai, ortopédiai elváltozásokkal küszködő egyén speciális cipőt szeretne csináltatni, akkor veszi a 600 forintját és egy nagy levegőt, elküzdi magát az ortopédiai szakrendelésig (megfigyelte már valaki, hogy kivétel nélkül minden esztékában emeleten van az ortopédia és a reumatológia, véletlenül sem a földszinten? minél nehezebben jár valaki, annál több emeletet kap), kivárja a kb. egy délelőttnyi időt (ennyi mindig kell), ami alatt sorra is kerül és felíratja a megfelelő lábbelit. Ez épp elég tortúra, viszont legalább nem kellett a fent említett házorvosi procedúrán is keresztülesnie, hanem minden erejét egyenesen a szakrendelésre való bejutásra összpontosíthatta.
Vagy ha például valamely beteg lábú, statikai, ortopédiai elváltozásokkal küszködő egyén speciális cipőt szeretne csináltatni, akkor veszi a 600 forintját és egy nagy levegőt, elküzdi magát az ortopédiai szakrendelésig (megfigyelte már valaki, hogy kivétel nélkül minden esztékában emeleten van az ortopédia és a reumatológia, véletlenül sem a földszinten? minél nehezebben jár valaki, annál több emeletet kap), kivárja a kb. egy délelőttnyi időt (ennyi mindig kell), ami alatt sorra is kerül és felíratja a megfelelő lábbelit. Ez épp elég tortúra, viszont legalább nem kellett a fent említett házorvosi procedúrán is keresztülesnie, hanem minden erejét egyenesen a szakrendelésre való bejutásra összpontosíthatta.
Aztán itt van a denzitometria - pardon, szóval a csontsűrűség mérése. Bizonyos kor felett szinte népbetegség a csontritkulás, tehát nagyon fontos szűrővizsgálat ez, hogy élemedettebb korunkban egy pofára esés ne járjon együtt törvényszerűen combnyaktöréssel is. Hipp-hopp, háziorvos kihagyva, telefon egyenesen az oszteoporózis centrumba, időpont lefixálva, odakúsz, kivár, megmérik, leletet kap, melyet aztán kiértékel majd legközelebb a háziorvos.
Mondom én, hogy ez annyira szép, hogy nem lehet igaz.
A többi? A többit pedig fedje jótékony homály itt és most. Bár egy bicskanyitogató kijelentést ez ügyben is hallottam tegnap, nevezetesen, hogy ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, "mert az embereknek érezniük kell, hogy az egészségügy nem ingyenes, hanem igenis nagyon-nagyon sokba kerül." Ennél csak a nevezetes "nem kell félni, nem fog fájni" volt szebb.
(Ezen a ponton jegyzem meg, még időben, hogy ez itt az én blogom, azt írok, amit akarok... stb. stb.)
Mondom én, hogy ez annyira szép, hogy nem lehet igaz.
A többi? A többit pedig fedje jótékony homály itt és most. Bár egy bicskanyitogató kijelentést ez ügyben is hallottam tegnap, nevezetesen, hogy ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, "mert az embereknek érezniük kell, hogy az egészségügy nem ingyenes, hanem igenis nagyon-nagyon sokba kerül." Ennél csak a nevezetes "nem kell félni, nem fog fájni" volt szebb.
(Ezen a ponton jegyzem meg, még időben, hogy ez itt az én blogom, azt írok, amit akarok... stb. stb.)
14 megjegyzés:
Nekem az nem tetszik - sok más egyéb között, hogy a költségeket a szegény embernek kell megelőlegeznie. És mi van akkor, ha annyira szegény, hogy nem tud fizetni? És a hajléktalanok? Így csökkentik az elszegényedett emberek számát? - mert a halálozás száma nőni fog, az biztos. Na, jobb, ha nem gondolkozom ezen tovább, mert megüt a guta, és akkor minden pénzünk az egészségügy támogatására fog elmenni!
Tudom, hogy szükség van rá, de ezt sem a valóban gazdag emberek fogják megérezni, és a szegény még szegényebb lesz.
Aztán még valami. Ha beutaló nélkül 600 Ft a szakorvosi vizsgálat, akkor jobb is, ha nem mész a háziorvoshoz beutalóért. Megspórolsz egy utat, viszont ugyanúgy 600 Ft-ot fizetnél, mivel 300+300=600.
Az én fájós lábamnak ez nem mindegy!
Persze, ha indokolatlanul zavarom az orvost, az már 1000 Ft. Én még emlékszem, hogy amikor előszőr mentem azzal az orvoshoz, hogy nagyon fáj egy bizonyos ponton a csípőm, azt mondta, hogy ott nem fájhat, mert ott nincs semmi! Végül kiderült - nem nála -, hogy érszűkületem van, és bizony attól OTT is fájhat. Most akkor mi van? Indokolt, vagy nem indokolt? Hűűűű! Lesz itt még gond!
Hát ez az, rengeteg szubjektív tényező lesz: ki a rászorult, aki kevesebbet fizet, mi a sürgősségi, stb. És képzeld, mennyire meg fogja növelni a várakozást az, hogy minden 300 ft-ról számlát kell adniuk! Meg nyilvántartani, hogy valaki kimerítette-e már a folyó évi 6000 ft-ot, merthogy utána ingyen mehet. Már tényleg csak ez hiányzott.
Ja, és persze hogy nem fogok menni beutalóért. Hányszor előfordult velem, hogy ott aszalódott a beutaló nálam, ezért-azért nem tudtam elmenni az illető szakrendelésre, végül lejárt az egy hónap és aztán kérhettem megint újat. Én biztosan ki fogom hagyni ezt a lépcsőfokot, aztán csak a lelettel megyek majd a háziorvoshoz.
De szép az élet...!
Nyugdíjasként, betegen..., kész gyönyör! De a fiataloknak sem fáklyás menet! A tankönyvet az elsősöknek ingyen adják, harsogja a TV, csak azt felejtették el megmondani, hogy a munkafüzeteket kiemelték a könyvek közül. Eddig az is ingyen volt, ráadásul több van belőle, mint tankönyvből.
Rendben van, legyen így, de akkor ezt is mondják el! Utálom, ha hülyítenek!
Jól elvagyunk így hajnaltájt... :) Te sem alszol sokat, amint látom. :)
namost akkor ez úgy működik, hogy van valami bajod, mondjuk ami nekem szokott lenni, mellhártyagyulladás, elmész a háziorvoshoz, fizetsz, az felküld a tüdőorvoshoz röntgenre vagy konzultációra, fizetsz, vissza a háziorvoshoz, kapsz gyógyszert, fizetsz, majd visszamész két hét múlva, hogy mostmár meggyógyultál, mennél dolgozni, kapsz betegállomány papírt, fizetsz? gratulálok! még jó, hogy nem vagyok biztosított, és nem fizetek évek óta a feneketlen kasszába, mert akkor nagyon felhúznám magam. az egy dolog, hogy itt tüdőgyulladásom sincsen, de ha van valami bajom, elmegyek a kórház járóbeteg-részlegére, ott egy nővér megvizsgál, egy órán belül betuszkol a megfelelő szakorvoshoz, aki kikérdez, megvizsgál, minden orvos tökéletesen beszél angolul, mert amerikai tankönyvekből tanulnak az egyetemen, tíz méterrel odébb egy ablakon kiadják a gyógyszereket és fizetek - nincsen betegbiztosításom, így gyógyszerekkel, antibiotikumokkal (darabra leszámolva!! nem ám a fele megy a kukába a végén, mert annyi van a dobozban!) együtt az összeg elérheti az egetrengető négyezer forintot is. a thaiok ha akarnak, szerződnek a tb-vel (alapellátásért a tb-járulék napi hat forint, plusz 150 forint egyszeri vizitdíj, ha menni kell), ha nem, nem, de akkor teljes árat kell fizetniük mindenért.
az a helyzet, hogy a jelenlegi egészségügy helyzetét igenis tessék megváltoztatni. egyelőre ezért tűrök majdnem szó nélkül, noha ismerem a hazai klasszikusan idióta dilettáns viszonyokat, "reformokat".
mindemellett az nagyon hergel, amikor azt mondják, amit írtál, márminthogy tanuljam meg, hogy az egészségügy nem ingyenes. de hát én folymatosan tudom, én ebbe nőttem bele, tőlem kilenc éve veszik el az eü-hozzájárulást, hát majd összeszámolom, mennyit fizettem eddig az ingyenes egészségügyért. meg majd hozzáadom a szüleimét, a páromét, stb, csak mert hát családi a kasszánk. úgy vélem, amit én eddig cserébe kaptam, hát azt nem kellene a kirakatba tenni. és még úgy különösebben tartósan beteg sem voltam.
Nálam is az a bizonyos mondat verte ki a biztosítékot és írtam meg, amit írtam a blogomban.
egyetértek, kívülállóként is, hogy ez a gondolati vonal a baj.
esetleg reform-kezdetnek meg lehetne csinálni a darabra leszámolt gyógyszert?? hogy ne támogasson a tb egy húsz darabos dobozt, ha csak tízre van szükség, és ne kerüljön tíz darab a kukába, vagy később ad hoc öngyógyításra?? ehhez még nagynagy átszervezés meg sok pénz sem kellene, így kezdetnek.
Hát persze, hogy meg kell változtatni a jelenlegi eü-rendszert! Csak éppen nem így! Mi lesz ebből? Egyelőre sokkal rosszabb lesz még az eddiginél is és engem bizony nem vigasztal, hogy majd esetleg húsz év múlva már kialakul valami jobb. Mi itt, most, ma, holnap, a jövő héten lehetünk betegek és ahhoz képest, hogy lassan mindenért fizetnünk kell, a kórházak a csőd szélén állnak, amelyik még működne, azokból megint be akarnak zárni, össze akarnak vonni, a gyógyszerárak mennek az egekbe, stb. stb.
Mi lesz? Ez megint egy átgondolatlan fejetlenség, káosz lesz. Ezek mindig alulról akarják építeni, amit felülről kéne.
Utólag: közgyógyot intéznék, ha tudnék. Akadályoz sokminden, de cifrázza a dolgot a bürokrácia amit az önkormányzatnál, a szoc. osztály se tud értelmezni. Annyit kértek csupán, hogy jaj csak most ne! Ugyan mikor? Nem tudják. Rendben, értem én a jó szót. Megkérem minden nyűgömet. bajomat, várjanak picit, és remélem, mire minden paragrafus megértésre talál, ha egyáltalán lesz ilyen, addigra nyűgjeim és bajaim is elfelejtik, mivel akartak elszórakoztatni. Csak úgy mellesleg...
No igen, mire lezajlik az önkorm. választás, mire feláll az új helyi önkormányzat, aztán idő kell, mire belerázódnak és esetleg kialakul kicsiny fejükben, hogy mit merre, hogyan kell intézni - addig pedig veheted a gyógyszereidet jóval drágábban?
Megjegyzés küldése