Olyan másfél órával ezelőtt még nagyon álmos voltam, aztán elkezdtek ugatni rettentő vadul a kutyák, majd előbb egy, aztán még két-három durranásszerű zaj hallatszott. Nem úgy hangzott, mint egy autóajtó csapódása, rendesen megijedtem. Felkapcsoltam az udvari égőt, figyeltem, megint hallatszott a zaj, mondom magamban, kinézek én az ablakon. Felhúzom a redőnyt, hát nem pont előttünk igazoltatnak egy autóst a rendőrök? Ebben az utcában, ahol éjszaka órák telnek el, mire egy kocsi esetleg elszalad! De ma éjjel pont itt kellett leállítaniuk azt az egyet. Szívesen kiszóltam volna nekik, hogy ha már ide ette őket a fene, maradjanak már pirkadatig, legalább nyugodtan alhatnánk.
De elmentek. Én meg azóta nem tudok elaludni.
Viszont ennek folytán készen lettem az olasz emlékoldallal, lásd fent a gombot, Emlékek-2 felirattal. Persze csak ha érdekel.
szerda, június 21, 2006
Kategória:
kényszerlakhely
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Tartogatom a holnap esti ügyeletemre!
Na, azért nem kell túl sokat várni tőle, inkább csak azért írtam le, hogy megmaradjon.
Very pretty design! Keep up the good work. Thanks.
»
I like it! Good job. Go on.
»
Megjegyzés küldése