PÁDUAI SZENT ANTAL 1195-ben született Lisszabonban, Portugália fővárosában. Iskoláit a helyi káptalani iskolában kezdte meg, koraérett, világoseszű és erősakaratú volt.15 évesen már ágoston-rendi kanonok, majd pappá szentelése után ferences szerzetes lett. Franciaországban és Itáliában volt vándorprédikátor. Az eretnekek térítésében nagyon eredményes volt. Elsőként tanította rendjében rendtársait hittudományra. Még a romagnai rendtartomány főnökségét is rábízták. Pár év után sikerült ettől a megbízatástól megszabadulnia. Ettől kezdve Páduában apostolkodott egészen haláláig. Tömegek hallgatták, főpapok, kereskedők, még álruhás banditák is, főképp azonban az egyszerű emberek. Antal mindenkit szeretett, a gazdagok iránt részvéttel volt, a szegényekért azonban minden lehetőt megpróbált. 1231. június 13-án, fiatalon, 36 évesen halt meg Pádua elővárosában, Szent Klára leányainak Arcella nevű kolostorában. A Páduai Maria Maggiore-templomban temették el. Már életében szentként tisztelték. IX. Gergely pápa már 1232 májusában szentté avatta. 1263-ban átvitték az ő tiszteletére emelt hatalmas bazilikába. Ekkor felnyitották koporsóját, és testét elporladva, de nyelvét épségben találták. Temetése napját, a keddi napot tisztelői azóta is Szent Antal tiszteletére szentelik. A koldusok pártfogója, de közbenjárását szokás kérni elveszett tárgyak megtalálásáért és mindennapi bajokban is. Az utasok, szobrászok, agyagmunkások és porcelánkészítők védőszentje. Nevéhez számtalan nagy csoda fűződik. A hívek általában "üzleti ügyeket" kötnek Szent Antallal elveszett tárgyaik megtalálása vagy más ügyeik szerencsés elintézõdése miatt. Ennek valós alapja az, hogy Szent Antal életében nagyon szerette, pártfogolta a szegényeket és minden módon megpróbált segíteni rajtuk. Mivel pedig a templomok a hívek által a Szent Antal perselybe tett adományokat a rászoruló jó emberek megsegítésére szokták fordítani, ezért Szent Antal ma is valóban segít a hozzá fordulókon, hogy az általuk perselybe tett adományokkal most is segíteni tudjon a rászorulókon.
(forrás: www.lmrkat.hu és www.katolikusradio.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése